Mit csinál a könyvvizsgáló? Mi a könyvvizsgáló feladata? Mi a különbség a könyvelő és a könyvvizsgáló között?”

A piacgazdaság működéséhez elengedhetetlen, hogy a gazdasági szereplők vagyoni és pénzügyi helyzetükről, a működés eredményéről független, tárgyszerű, megbízható, valós információkat hozzanak nyilvánosságra. Ezt a célt szolgálja a független könyvvizsgálói tevékenység, mely során vizsgálat alá kerülnek a közzéteendő adatok, információk megbízhatósága, hitelessége, valamint a kapcsolódó törvények előírásainak betartása, s e tevékenység végeredményeként kerül kialakításra a könyvvizsgálói vélemény (független könyvvizsgálói jelentés). A könyvvizsgálat tág értelemben a piac szereplőinek (beleértve a vállalkozás tulajdonosait és a vezetést is), a vállalkozás hitelezőinek, a nyilvánosságnak az érdekeit, informálását szolgálja.

A könyvvizsgáló alapvető feladata annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a jogszabályi előírások szerint készült-e, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó (a konszolidálásba bevont vállalkozások együttes) vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját, kapcsolatát is.

Magyarországon jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatot csak a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában bejegyzett könyvvizsgáló, illetve nyilvántartásba vett könyvvizsgáló társaság végezhet.

Könyvvizsgálati kötelezettség

Főszabályként a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban (számviteli törvény) 155. §-a határozza meg a könyvvizsgálati kötelezettséget:

"Kötelező a könyvvizsgálat minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál, kivéve, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

1. a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millióforintot, és
   b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 fő”

Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg (könyvvizsgálat saját döntés alapján).
Egyéb jogszabályok is meghatározhatnak/meghatároznak bizonyos esetekre könyvvizsgálati kötelezettséget.

A könyvvizsgáló (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló könyvvizsgálatáért való felelőssége

A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló célja kellő bizonyosságot szerezni arról, hogy az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló egésze nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, valamint az, hogy ennek alapján a véleményét tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést bocsásson ki. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat mindig feltárja az egyébként létező lényeges hibás állítást. A hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha ésszerű lehet az a várakozás, hogy ezek önmagukban vagy együttesen befolyásolhatják a felhasználók adott éves beszámoló alapján meghozott gazdasági döntéseit.

A könyvvizsgáló a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerinti könyvvizsgálat egésze során szakmai megítélést alkalmaz és szakmai szkepticizmust tart fenn.

Továbbá:

• Azonosítja és felméri az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításainak a kockázatait, kialakítja és végrehajtja az ezen kockázatok kezelésére alkalmas könyvvizsgálati eljárásokat, valamint elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerez a véleménye megalapozásához. A csalásból eredő lényeges hibás állítás fel nem tárásának a kockázata nagyobb, mint a hibából eredőé, mivel a csalás magában foglalhat összejátszást, hamisítást, szándékos kihagyásokat, téves nyilatkozatokat, vagy a belső kontroll felülírását.
• Megismeri a könyvvizsgálat szempontjából releváns belső kontrollt annak érdekében, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a Társaság belső kontrolljának hatékonyságára vonatkozóan véleményt nyilvánítson.
• Értékeli a vezetés által alkalmazott számviteli politika megfelelőségét és a vezetés által készített számviteli becslések és kapcsolódó közzétételek ésszerűségét.
• Következtetést von le arról, hogy helyénvaló-e a vezetés részéről a vállalkozás folytatásának elvénalapuló (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló összeállítása, valamint a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték alapján arról, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság olyan eseményekkel vagy feltételekkel kapcsolatban, amelyek jelentős kétséget vethetnek fel a Társaság vállalkozás folytatására való képességét illetően. Amennyiben azt a következtetést vonja le, hogy lényeges bizonytalanság áll fenn, független könyvvizsgálói jelentésében fel kell hívnia a figyelmet az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámolóban lévő kapcsolódó közzétételekre, vagy ha a közzétételek e tekintetben nem megfelelőek, minősítenie kell véleményét. Következtetései a független könyvvizsgálói jelentése dátumáig megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékon alapulnak. Jövőbeli események vagy feltételek azonban okozhatják azt, hogy a Társaság nem tudja a vállalkozást folytatni.
• Értékeli az (egyszerűsített) éves (konszolidált) beszámoló átfogó bemutatását, felépítését és tartalmát, beleértve a kiegészítő mellékletben tett közzétételeket, valamint értékeli azt is, hogy az (egyszerűsíett) éves (konszolidált) beszámolóban teljesül-e az alapul szolgáló ügyletek és események valós bemutatása.
• Az irányítással megbízott személyek tudomására hozza - egyéb kérdések mellett - a könyvvizsgálat tervezett hatókörét és ütemezését, a könyvvizsgálat jelentős megállapításait, beleértve a Társaság által alkalmazott belső kontrollnak a könyvvizsgálat során általa azonosított jelentős hiányosságait is, ha voltak ilyenek.

Záradékok:

• A. Hitelesítő záradék (tiszta vélemény)
• Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves beszámoló (az egyszerűsített éves beszámoló) a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és ezért az éves beszámolóban, az egyszerűsített éves beszámolóban foglaltakkal egyetért.
• B. Korlátozott záradék (korlátozó vélemény)
• C. Elutasító záradék (ellenvélemény)
• Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a törvény előírásainak és a valóságnak, akkor B vagy C záradékot ad az elutasítás okainak részletes feltüntetésével.
• D. Záradék adásának elutasítása
• Ha a könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni

Ha a beszámolót elfogadó közgyűlés/taggyűlés a beszámoló adatait megváltoztatja, vagy a könyvvizsgálónak olyan információ jutott birtokába, hogy az adott, vagy elutasított záradék már nem helytálló, új záradékot kell adni

A könyvvizsgálati jelentést közzé kell adni a beszámoló letétbehelyezésével egyidejűleg.